A Kalóz nem bulizóhely, de ha kérdezed, hol van a Balaton legőszintébb, legemberibb hangulata, akkor ide irányítalak. Ez az a hely, ahol nem kell feszengeni, nem érdekel senkit, hogy milyen cipő van rajtad, vagy milyen márkájú a napszemüveged. Itt leülsz a stég végére egy sörrel vagy egy pohár borral, és valahogy minden a helyére kerül. Komolyan.
A kajájuk? Hát figyelj, olyan pulled pork szendvicset toltam ott le tavaly, hogy majdnem elhatároztam, minden nyaramat Fövenyesen töltöm. A séf nem trükközik túl, csak jól csinálja. Friss, ízes, pont amit egy hosszú nap után kívánsz. És mindig van valami jó zene – akusztikus, élő vagy csak háttérként, de belecsúszik a lelkedbe.
És aztán ott van a naplemente. A Balatonnak ez az oldala kicsit eldugottabb, kevésbé turistaözönös, szóval amikor lemegy a nap, az tényleg a tiéd. Nincs tömeg, nincs hangzavar – csak a narancssárga fény, a víz tükröződése, a halk beszélgetések. Olyan, mintha a világ egy kis időre megállna.
